Buddha beszédei

"A Beérkezettnek nem szokása, hogy elméleteket állítson fel. Mert a beérkezett felismerte, mi a test, hogyan jön létre a test, hogyan szűnik meg a test; mik az érzetek, hogyan jönnek létre az érzetek, hogyan szűnnek meg az érzetek; mi a tudat, hogyan jön létre a tudat, hogyan szűnik meg a tudat; mik az adottságok, hogyan jönnek létre az adottságok, hogyan szűnnek meg az adottságok; mi a megismerés, hogyan jön létre a megismerés, hogyan szűnik meg a megismerés. Ennek következtében a Beérkezett minden véleményt, minden felvetést, minden önzést, önösséget, önhittséget feladott, elvetett, visszautasított, eltávoztatott, és ezáltal felszabadult."
Ezekkel a szavakkal intette a hozzá fordulót Buddha, Kelet nagy vallásalapítója, akinek élete tanítással és prédikálással telt; szavait jóval halála után jegyezték föl. Beszédeiben a Magasztos nem törekedett rendszeralkotásra; szavai olvastán a megszólítottság erejét érezzük. Buddha beszédeiben az élethez való ragaszkodás elvetése, a szeretet és a gyűlölet elutasítása olyan szemléletességgel és erkölcsi tisztasággal párosul, amely azt is megérteti, hogyan válhatott tanítása világvallássá.
A Kelet hite és kultúrája egyre intenzívebben van jelen Magyarországon is. A kötet első megjelenése óta több mint tíz esztendő telt el, ezért adjuk most újra közzé ezt az alapművet Vekerdi József fordításában, utószavával és jegyzeteivel.



Könyvajánló:

A buddhizmus megérdemli figyelmünket, hiszen hirdetett elveinek többsége a keresztény ember számára is természetesen hangzik, könnyen elfogadható, ráadásul, mint befogadó vallás, nem várja el új híveitől, hogy megtagadja korábbi hitét.

A névadó Buddhának sosem volt szándéka vallást alapítani, magát egyszerű földi halandónak tartva, csupán arra törekedett, hogy remete élete során megszerzett tapasztalatait, az élet nagy alapigazságait, követőinek, tanítványainak átadja.
De ki is volt Buddha, aki eredetileg Sziddhártha néven született India egyik Nepállal határos északi tartományában?

A kérdésre mindenkinek beugrik legalább egy kép, talán egy-két gondolat is, de annak ellenére, hogy a nyugati civilizációban egyre nő az érdeklődés a buddhizmus iránt, Buddháról, és különösen filozofikus gondolatairól mégis keveset tudunk. Ez a könyv, bár röviden tartalmazza Buddha életét is, nem egy regényes életrajz, hanem a kétezer éve Indiában leírt beszédeinek - mai nyelven élvezhető - fordítása. Az időpontot hangsúlyozni kell, hiszen Buddha jóval korábban, i.e. 560 és 480 között élt, és emlékezetes beszédei évszázadokon át csak szájhagyomány útján továbbadva maradtak fenn.

A hajdani élőbeszéd nyomai még így, a mai fordításban is jól érezhetők, hiszen a lényeget kiemelő mondatokat a szöveg rendre többször is megismétli, ez által szinte sulykolja a hallgatók fejébe.

Olvasgatása nemcsak bölcsebbé teszi az olvasót, de egyúttal bemutatja, hogy ki is volt Gótama szerzetes, a későbbi Buddha, aki 29 évesen szakított kényelmes életével, és családját elhagyva remeteként, a világtól elzárva élt, hogy választ kapjon az élet értelmének kérdésére. Évek múlva, miután megvilágosodott, és tanítóként járta a vidéket, lénye derűt, nyugalmat, barátságot sugallt, olyan ember volt, aki nem ártott senkinek, és féltve óvta társait a tévutaktól:
"Szerzetesek, két véglettől kell távol tartania magát annak, aki remeteségbe távozik. Milyen két véglettől? Az egyik az, amely elmerül a gyönyörökben, a gyönyörök élvezetében, ez üres, hitvány, közönséges, nemtelen, értéktelen. A másik az, amely elmerül az önkínzásban, ez fájdalmas, nemtelen, értéktelen.'

Beszédének egy másik részlete pedig akár a ma emberének címzett üzenet is lehet:
"Szerzetesek, vannak tanulatlan, közönséges emberek, akik nem gondolnak a nemes dolgokkal, nem hallottak a nemes tanról, járatlanok a nemes tanban, nem gondolnak az igaz emberekkel, nem hallottak az igaz emberek viselkedéséről, járatlanok az igaz ember viselkedésében. Az ilyenek nem ismerik fel a fontos tanokat, nem ismerik fel a fölösleges tanokat. Mivel nem ismerik fel a fontos tanokat, és nem ismerik fel a fölösleges tanokat, a fölösleges tanokkal foglalkoznak, és a fontos tanokkal nem foglalkoznak."

A kötet hasonló tartalmú példabeszédek gyűjteménye, aminek megismerése szélesebbre tárja az érdeklődők előtt a buddhizmus kapuit, és közelebb visz egy nagy világvallás alapítójának megismeréséhez, akiről a könyvben olvasottak szerint - egykoron - így beszéltek:
"Itt van ez a Gótama remete, ismert nevű, nagy hírű, gázlómutató, sok ember figyelmét magára vonó személy, akinek sok híve, sok követője, sok tanítványa van, és őt tisztelik, becsülik, értékelik, nagyra tartják tanítványai, és kitartanak mellette tiszteletük, megbecsülésük jeléül."

Érdemes hát megismernünk tanításának erkölcsi értékeit, hogy segítségével, a ránk zúduló civilizációs szennyeződésen át, könnyebben megtaláljuk a követésre érdemes utat.

Forrás: utazaswebring.hu/Becskereki László