2008. május 25., vasárnap

Társalgó - 2008. május 30.

Bartók Rádió, 10.00-12.00



A műsorban elhangzó versek:


LIU CSÖ: Őszi szél


Őszi szél kerekül,

hűs habon ködfüzér.

Lankad a fű, vérzik a lomb,

vadliba-had dél fele tér.

Orchidea dísze él,

krizantém illata –

kedvesem nincs sehol,

csak szívem bánata.

Ellököm csónakom,

szállok a Fen folyón,

lengek ár közepén,

földobó gyors habon.

Síp rikolt, dob dörög,

evezős szolga-sor dala száll –

ennyi, lám, az öröm,

s végtelen homály.

Ép erőm meddig él?

Vénkorom köde vár.

Weöres Sándor fordítása



LIU PANG: Vihar


Vihar kavarodott,

felhő-had fönn szaladt.

Hatalmam szállt tengerek közt.

Most vágyom falumat.

Keresek egy erős férfit,

rábíznám honomat.

Weöres Sándor fordítása



LI JÜ: Az „Egy mérő gyöngy” nótájára


Hajnaltájt szépítkezve

száját leheletnyi piros festék fedte

és szegfűszeg-nyelve kivillant egy percre.

Csengő dalát énekelve

meghasadt ajka, mint a cseresznye.

Gyűrött lett mélyvörös, hosszú selyemleple,

serleg mélyén járva szédül az aszútól,

hímzett heverőre hajlik kecses teste.

Bíborszín selymet rágcsálva-tépve,

kacagva köpi szerelmesére.

Szerdahelyi István fordítása



LI JÜ: A „Pu-Sza-Man” nótájára


„Ketrece a lenge pára, holdfény tűz a virágszálra,

de jó lenne, ha ma éjjel szerelmem karjába zárna!”

Harisnyás lábbal lép illatos lépcsőkre,

úgy oson, kezében arany cipellője.

A képes csarnokban várt reá szerelme,

megölelték egymást, sokáig, remegve.

„Ma igen bajos volt, míg ideszökhettem,

s ezért igen nagyon kell szeressél engem!”

Szerdahelyi István fordítása



HSZIANG JEN HSZIEN – LI CSEN: Vízesés


Ezer szirten, szurdokon, tör előre konokon,

Távolról is láthatóan lebukik a bércfokon.

Hegyi folyó iramát vissza hogyan tartanád?

Eléri az óceánt s hullámként zúdul tovább.

Juhász Ottó fordítása



LI LUNG-CSI: Lu fejedelemségben járván, Konfuciusznak áldozva és sorsán keseregve


Mire jutottál, bölcs Konfuciusz,

sorsod rögös útján vándorolva?

Ám házad áll még szülőföldeden,

Fejedelmi önkénnyel dacolva.

Jó kormányzás hírnöke, a főnix,

hiába vártad, jó hírt nem hozott,

s a csodás egyszarvút hogy leölték,

tudtad: halálod baljós jele volt.

De ma, ős lakod oszlopai közt,

neked ajánlok szent áldozatot.

S tudván-tudom, a Mester egykoron

az én áldozatomról álmodott.

Juhász Ottó fordítása




HSZIAO-JEN


Napként ragyog, ha bármely ablakán kihajladoz,

Bambusz-függönyös szobája szépítőszertől illatos.

Ma még csak tizenöt vagy tizenhat éves éppen,

az arca, mint jáde, s oly bájos mindenében.

De még három tavasz, és kezd szirma leperegni,

és vígasz nélkül marad, nem lesz mellette senki.

Bernáth István fordítása



HSZIAO-JEN: A magányból


Nézd fenn a dombon a fákat,

mind másképp hajtja lombjait.

Figyeld a sok madarat a lomb közt,

más hangon dalol mindegyik.

Nézd, a folyóban halak úsznak.

egyik fent, másik lent libeg.

S nézd, míly magasak a sziklák,

s míly feneketlenek a vizek!

Könnyű látni a részleteket,

bennük a törvényt nehezebb.

Bernáth István fordítása


Nincsenek megjegyzések: