B. Szabó János: A TATÁRJÁRÁS - A MONGOL HÓDÍTÁS ÉS MAGYARORSZÁG

Sári László: A HIMALÁJA ARCA - ÁZSIÁRÓL ÉS A VÉGTELENSÉGRŐL

A kötet ismert tibetológus szerzőjével utazgatva a Himalájában, többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ: Az utazás során indiai és nepáli kolostorok kapui nyílnak meg előttünk, odabent a szerzetesi élet hétköznapi és ünnepi pillanatai válnak láthatóvá. Feltűnnek a tibeti buddhizmus és a hindu mitológia isteni hősei is, akik életük történeteivel világítják meg nekünk Ázsia szellemiségének legjellemzőbb vonásait.
.
A kötet első részének (A Himalája arca) szereplői: a szépséges hegyek és völgyek, s e vidék különös lakói után, a második részben (Ázsiáról és a végtelenségről) az ázsiai gondolkodás sajátosságaival találkozunk. A figyelmes nyugati utazó erről a tájról a végtelenség élményével térhet haza. Talán ez az élmény lesz számunkra Kelet legértékesebb ajándéka.
Karen Armstrong: BUDDHA

Karen Armstrong történelmileg hiteles életrajzot írt Buddháról. A könyv nyomon követi Sziddhártha életét, spirituális útkeresését és megvilágosodását, miközben áttekinthető képet kapunk a buddhizmus különböző irányzatainak kialakulásáról és Buddha korának történelmi eseményeiről. Miután Gautama teljes belső átalakuláson ment keresztül, sebezhetetlenné vált az élet szenvedéseivel szemben. Ekképpen vált Buddhává, azaz Megvilágosodottá.
Stein Aurél: HOMOKBA TEMETETT VÁROSOK
(Életműkiadás I. kötete )
Stein Aurél száz év után először megjelenő klasszikus művében India és Pakisztán égbetörő hegyein át a Szaharánál sokszorta szárazabb belső-ázsiai homoktengerbe, a titokzatos Takla-Makán sivatagba vezeti olvasóit, ahol szerzőnk a Selyemút legendás „elsüllyedt” városainak nyomába ered. A könyv nemcsak a tudós orientalista első nagy expedíciójának hiteles krónikája, de élvezetes stílusban megírt „szellemi kalandtúra” Belső-Ázsia történelmébe és művelődéstörténetébe; sőt mi több: egy bűntény izgalmas nyomozásának története is.
AUSSTELLUNG GEHEIMNISVOLLES TIBET
27. 04. - 28. 10. 2007, Schloss Halbturn


Zur Ausstellung

Tibetische Medizin
"Soba rigpa", das Wissen vom Heilen nennen die Tibeter ihre altbewährte Medizin-Tradition, eines der ältesten ganzheitlichen Heilsysteme der Welt.
Ausdrucksstarke Medizin-Thangkas, seltene chirurgische Instrumente und kostbare Apotheken-Schränke aus alten tibetischen Klöstern, ergänzt durch ausführliche Texttafeln, erlauben einen tiefen Einblick in die traditionelle tibetische Heilkunst.
Sakrale Kunst
Die Tibeter betrachten ihre Werke sakraler Kunst als wertvolles Fenster, durch das man in eine andere Wirklichkeit - eine erleuchtete Dimension - Einblick nehmen kann. Das Pantheon des Buddhismus, mit seinen zahlreichen Buddhas und Bodhisattvas, findet seinen Ausdruck in kunstvoll gestalteten Bronze-Skulpturen und in farbenprächtigen Meditationsbildern, den Thangkas. Besonders eindrucksvoll und von tiefer Symbolik durchdrungen ist die Vielzahl der ausgestellten Kult- und Ritualobjekte des tantrischen Buddhismus.
Tibetische Schrift- und Buchkultur

Tibetischer Schmuck
Im lebhaften Kontrast zur unendlichen Weite und Kargheit des tibetischen Hochlandes, stehen Vielfalt und Reichtum des tibetischen Schmucks. Der gezeigte, aufwendig mit Korallen und Türkisen besetzte Haar- und Ohrschmuck war sowohl bei tibetischen Frauen, als auch Männern hoch geschätzt.
Besonderes Augenmerk legt die Schmuck-Kollektion dieser Ausstellung auf den faszinierenden Formenreichtum tibetischer Amulett-Behälter, in Tibet als G´au bezeichnet.
Feste in Tibet

Astrologie, Magie und Orakel
In weiteren opulent gestalteten Themenräumen werden so wichtige Aspekte des tibetischen Alltagserlebens, wie Astrologie, Magie und Orakelmethoden ebenso vorgestellt, wie die urtibetische Institution der Kuten oder Trance-Orakel, bis hin zum "Tibetischen Staatsorakel".
Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában

"Ha éhes vagy, egyél, ha szomjas vagy, igyál, ha álmos vagy, feküdj le! A folyótól pedig ne akarj mást, csak hogy folyó legyen, a hegytől pedig, hogy hegy!"
"Hol keresnéd inkább a Tanítást? Miben? A szavak erdejében? A könyvek betűiben? Nem tanácsolom. Maga az egyszerű, köznapi élet az út. Maga az egyszerű köznapi élet a Tanítás."
Íme, kettő Lin-csi buddhista szerzetes tanításai közül, amelyek szépen példázzák, hogy a buddhista szellemiség hogyan "szűrődik át" Lin-csi apát excentrikus személyiségén. Ő a kínai buddhizmus egyik különleges figurája, aki „ha nem állt volna buddhista szerzetesnek, bizonyára rablóvezér lett volna belőle" mondja róla egy korabeli életrajzírója.
Mivel szolgált rá különleges hírnevére Lin-csi apát a saját korában, s mivel az iránta évszázadok múlva sem nyugvó kíváncsiságra napjainkban? Mit tudott ő, amit mások nem tudtak? Tudta a buddhista gondolkodás három szilárd tézisét, azt, hogy a világon minden állandó mozgásban, átalakulásban van, hogy emiatt minden átmeneti, ezért érzékszerveink számára megismerhetetlen, s hogy ha ez így van a világ lényegében rossz, lakhatatlan és szenvedésekkel van teli. A harmadik tézis az első kettőből következik: a világ "illúzióvilág", mert benne semmi sem azonos önmagával.
Ismerte Lin-csi a világi hívekre vonatkozó öt fő erényt: Ne olts ki se emberi, se állati életet!; Ne lopj!; Ne hazudj!; Tartózkodj a házasságtöréstől és a részegítő italok fogyasztásától! Természetesen jól ismerte a szerzetesekre vonatkozó további szabályokat is. Ezen a körülbelül tucatnyi szabályon kívül azonban semmi más nem szabályozta a szerzetesek és a hívek gondolkodásmódját s életvezetési gyakorlatát: mindenki olyan utat keresett és választott a megvilágosodáshoz végső soron ahhoz, hogy ő maga is Buddhává váljon, amilyet akart. Így jött létre az a számtalan iskola és irányzat, amelyeknek egyike - később a legfontosabbá váló - a csan buddhista irányzat. Ennek az iskolának volt nagy tekintélyű mestere Lin-csi apát úgy 1100 éve Kínában, a Huo-to folyó partján.
Hírnevét annak köszönhette, hogy elvetette azokat az évszázados hagyományokat, amelyek nem következtek egyenesen a buddhizmus alapszabályaiból. Afféle forradalmár volt, vallásreformer, mint a keresztény művelődési körben Luther vagy Kálvin. Csakhogy Lin-csit - buddhisták vagyunk, ugyebár? - ellenfelei nem támadták, inkább tisztelettel tekintettek rá, hiszen különcködő magatartása mögött valamilyen misztikus erőt sejtettek.
A csan-hívek szemében nem volt szentség, tekintély és szabály: csupán erőfeszítés nélküli önmegvalósítás és önmegváltás létezik, az is annyiféle, ahányan vagyunk. Lin-csi reggeli beszélgetéseinek példázatai ezekben a gondolatokban gyökereznek. Ha kellő empátiával olvassuk Lin-csit, aki mintha nemcsak szerzeteseihez szólna, hanem hozzánk, a második évezred végi fáradt nyugati földlakókhoz is, nemcsak a buddhista gondolkodás lényegét érthetjük meg, hanem talán könnyebbé válhatnak korunk és személyes életünk terhei is. Miközben a beszélgetések az élet legsúlyosabb kérdéseit vetik fel, az apát könnyed stílusán és humorán, a szerzeteseknek kiosztott pofonjain és a szalmakutyaság elleni érvelésein akár jól is mulathatunk. (Élet és Tudomány, Mezei Károly)
Az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt Sári László Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában című kötete. A szerző a könyv beszélgetéseit hétről hétre felolvasta a Magyar Rádió Reggeli krónika című műsorában. Előadásában a régi nagy sikerű beszélgetések és Az ifjú lin-csi vándorlásai című új kötet történetei most együtt hallhatóak.
Tartalom:
CD1
Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorlában
- A szerző élőbeszéde
- „Csakis könnyedén" „Beköltözött egy nagyfa odvába"
- „Nézzétek meg jól a pogácsát!" „Mi ez itt? Élet vagy halál?"
- „Utálatos, ronda állat a test!" „Buddhává válnak - ha akarnak"
- „Látod már az utat?" „Nekem éppenséggel a talpamban van"
- „A lélek tehát tökéletes" „Azt csináltok, amit akartok!"
- „Sarkában a halál" „Maga a köznapi élet a Tanítás"
CD2
- „Gyakran visel koldus gúnyát" „Ki vagyok én?"
- „Ne sok pénzed legyen, hanem elég" „Hevítettem, merítettem, formáztam"
- „A helyes tudás önmagáért van" „A nem helyes tudás a haszonért van"
- „Ez volt Lin-csi legszomorúbb tanítása" „Különösen a négysarkú tétel érdekel!"
- „A lelekre túl sok anyagi rakódott már" „Kiönti a teafőzőből a teát"
- „A rizst válogasd szét ügyesen!" „Fontos nekünk a buddhaság?"
- „Menjetek, szerzetesek! Menjetek tovább!" A szerző búcsúbeszéde
CD3
Az ifjú Lin-csi vándorlásai
- A szerző élőbeszéde „Semmi sem az, aminek mutatja magát"
- „Az erőfeszítés nélküli alvás művészete" „Örökre mégsem költözhetsz hozzánk"
- „E népes, néma sereg itt mit csinál?" „Sem az égi, sem a földi világból való"
- „Ő a mozdulatlan mozgató!" „A királylányt neked szánnám"
- „Folyvást alkot, s dicséri művét és magát" „A királylány már várja önt, uram!"
CD4
- „Mi ez a nagy nyugtalanság, törekvés?" „Jádekertem az égi csodák közt is ritkaság"
- „Engem az érdekel, ami túl van ezen” „Nem követhetjük egymás útjait"
- „A cél tehát az erő" ,,Vissza a szívbe, jobban rátalálsz ott!"
- „Ott a helye! Ott a helye!" „Ennyire összeér a Föld és az Ég";
- „Ti menjetek! A Föld útjai várnak!" A szerző búcsúbeszéde
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése