A vágy, hogy új embereket, új helyeket ismerjünk meg, egyidős az emberiséggel. Mindegy, hogy belföldre vagy külföldre utazunk, vonaton, biciklin, lóháton vagy gyalog vágunk neki, de útra kelünk, mert az utazás létszükséglet. Hopp Ferenc, aki öt föld körüli útján számos távoli, egzotikus helyre jutott el, a 19. század egyik legnagyobb utazója volt. A Múzeum új, minden eddiginél látványosabb, interaktív kiállítása a világutazó, műgyűjtő, mecénás, fotográfus és nem utolsó sorban múzeumalapító kalandos életét idézi meg. Immár 89 éve, hogy Hopp Ferenc végrendeletében keleti gyűjteményét az államra hagyta. Ez a kezdeti 4000 darab volt az alapja a mára már 23000 tárgyat számláló kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti gyűjteménynek. A kiállításon Hopp Ferenc legszebb 650 úti emlékét mutatjuk be, megelevenítjük a keleti bazárok hangulatát, a 19. századi Indiát, Délkelet Ázsiát, Kínát és Japánt. Nem hiányozhatnak az utazást megörökítő régi fotográfiák és fényképezőgépek sem, peregnek majd a korban oly népszerű sztereo-felvételek, s hallhatók lesznek Hopp útileveleinek legjellemzőbb részletei is.
Hopp Ferenc, a múzeumalapító
Hopp Ferenc 1833-ban a morvaországi Fulneken született. 13 évesen Calderoni István, a jóhírű
pesti optikus üzletébe szegődött el látszerésztanulónak. Tehetsége és szorgalma hamar megmutatkozott. Olyannyira, hogy később Calderoni társtulajdonosává, majd az üzlet vezetőjévé lépett elő. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés a Calderoni és Társa céget is felemelte, az optikai cikkek, fényképezőgépek mellett, tanszerek, földrajzi eszközök forgalmazásával is foglalkoztak. A 19. század végén a közlekedési viszonyok javulásával egyre nagyobb divat lett az utazás, mind többen indultak világ körüli útra. Hopp Ferenc gazdag üzletemberként ötször utazta körül a Földet 1882 és 1914 között. Végrendeletében négyezer darabos keleti gyűjteményét és villáját a magyar államra hagyta, hogy abban keleti múzeum állíttassék. Gyűjteménye lett a budapesti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeinek (japán, kínai, indiai és délkelet-ázsiai) alapja.
Kelet szerelmese
A 19. század végén, a Távol-Keletre induló hajóutak első állomása az egyiptomi Szuezi-csatorna kikötője, Port Said volt. A bazárokban pedig már meg lehetett kapni a Közel- és Távol-Kelet mindenféle kincsét. Kiállításunk egy közel-keleti bazár bemutatásával emlékeztet Port Saidra, ahol Hopp világkörüli útjai során háromszor (1882, 1905, 1913) is megfordult.
Indiába első világkörüli útján 1882-ben látogatott el. Az itt vásárolt tárgyai (miniatúrák, kerámiák, kasmíri lakkok, márvány dísztárgyak, ékszerek stb.) élményeit, tapasztalatait illusztrálják. E sokszínű ország öltözködése bizonyosan rabul ejtette. A kiállításon többek között a hagyományos indiai női viseletet, a szárit is bemutatjuk.
Hopp Ferenc kétszer fordult meg Délkelet-Ázsia országaiban. Az első (1882. szeptember 3.- 1883. augusztus 20.) és az ötödik (1913. november 7.- 1914. július 25.) világkörüli útja során bejárta többek között Indonéziát, Malajziát, Burmát, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is. A vallási témájú tárgyak mellett, délkelet-ázsiai országokban vásárolt anyag nagy részét a finoman megmunkált ékszerek és hétköznapi, használati tárgyak alkotják.
A gyűjtemény 1200 kínai tárgyának javát világkörüli utazásai során 1883 és 1914 között vásárolta. Három alkalommal lépett a Mennyei Birodalom földjére. Elsősorban távol-keleti emléktárgyakat és iparművészeti remekeket szerzett be. Hopp Ferenc érzékeny szemmel mérte fel és vásárolta a különösen nemes anyagú kínai tárgyak sorozatait, ezt hűen bizonyítják a kiállított drágakőfaragványok, tubákos flakonok, rekeszzománcok, kínai lakktárgyak és ékszerek is.
Hopp Ferenc japán gyűjteménye halálakor közel 2000 tárgyat számlált, melyek között számos emléktárgy is helyet kapott. A legszebb darabok nagy része a 18-19. századból származott, ezek a lakktárgyak, inrók, necukék, okimonók, kardok és kardtartozékok, a bronztárgyak és a kerámiák változatos és igényesen megmunkált darabjai, melyek közül a legkvalitásosabb darabokat mutatjuk be.
Aki „lefotografálta az egész világot”
Az egykor a Váci utca és a Deák Ferenc utca sarkán álló nevezetes Calderoni Opticus üzletet 1864-ben vette át Hopp Ferenc, amely hamarosan a legjobban felszerelt budapesti fényképészeti szaküzletté nőtte ki magát, még a híres Ázsia-kutató, Stein Aurél is vásárolt itt fényképezőgépet. Hopp egyre gyakoribb utazásai alkalmával rendszeresen kezdett fényképezni, felvételeit számos nagy sikerű előadáson és kiállításokon mutatta be; a tiszteletére 1895-ben kiadott Jubileumi album szerint „lefotografálta az egész világot”. Hatalmas fénykép-gyűjteményének nagy része sajnos elpusztult. Kiállításunkon a századforduló környékén használt, különféle fényképezőgépeket, sztereo-fényképezőgépeket, sztereoszkópot, valamint diatartó dobozokat és a hozzájuk tartozó üvegdiákat mutatunk be az Országos Műszaki Múzeum és a Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteményéből.
Az installáció és a látvány lényeges elemét alkotja a Hopp Ferenc utazásait interaktív módon nyomon követő szoftver, amely egy világtérképen folyamatosan kirajzolja az adott útszakaszt és felkínálja az adott állomáshoz társított képi dokumentumokat. Ezzel párhuzamosan a látogató az egykori utazás helyszíneit a Google Earth segítségével 21. századi távlatból is szemlélheti.
1 megjegyzés:
http://stein.mtak.hu/
Megjegyzés küldése