Csoma - opéra cinématique

Szemző Tibor–Sári László: Csoma - opéra cinématique
Helyszín: Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2008. október 24. 19.30-22.00

Az előadás a Művészetek Palotája és a lengyelországi Era New Horizons 2008 Nemzetközi Filmfesztivál koprodukciójában valósul meg.
Támogatók: Varsói Magyar Kulturális Intézet, Flórián Műhely – Mozgó Ház Alapítvány, Artisjus Alapítvány



„A legkíváncsibb magyar, Kőrösi Csoma Sándor valamikor a 19. század elején elindult Ázsiába, a maradék magyarok nyomában. Vajon mi történt vele a mérhetetlen úton? Akármi is, a százféle kaland, seregnyi élmény az időben mind elenyészett.
Egy tudós-művész-vándorcsapat e különös út és kalandos lélek történéseit most a maga eszközeivel fölidézte: Szemző Tibor végigjárta, Szaladják „Taikyo” István lefényképezte, Roskó Gábor lerajzolta, Törőcsik Mari pedig – ahogyan a székely legendákban, valamint Sári László tibetológus fantáziájában Csoma hőstettei megelevenedtek – elmeséli.”
A előadás során az operai „cselekmény” hatalmas filmvásznon kel életre, egyidejűleg Csoma belső hangját és a róla szóló varázslatos történeteket a vetítéssel teljes összhangban a szerző – énekesekből, hangszeresekből, mesemondóból álló – társulata szólaltatja meg.
Az opera filmváltozata, Az élet vendége (www.csomafilm.hu) több jelentős díjat nyert el itthon és külföldön; rendezőjét és zeneszerzőjét, Szemző Tibort 2006-ban a magyar kritikusok díjával jutalmazták. A filmet világszerte számos rangos nemzetközi fesztivál mutatta és mutatja be; DVD-n idén jelent meg.

"Borzongás kerít hatalmába" - magyar világpremier Wrocławban ( Szemző Tibor operája )

Visszatérés a csendhez

Zen gyakorlás a mindennapi életben

"Huszonöt évvel ezelőtt találkoztam ezzel a könyvvel, és szerencsémre ráakadtam a következő bekezdésre:
'Szuzuki rósit (...) nagyon jól ismertem. Halála után a róla készült képek egyre nagyobbak és nagyobbak lettek - a könyvesboltokban, a Zen Centerben, mindenütt. És ekkor azt gondoltam: Ó, te szerencsés fickó! Te híres lettél! De velem mi lesz?'.
Ezt olvasván kitört belőle a nevetés. Azonnal nyilvánvaló volt számomra a beszélő őszintesége. És azóta ez a könyv mindig velem van, rendszeresen visszatérek hozzá, mint az inspiráció állandó forrásához.
Katagiri rósi állandóan hangsúlyozza a gyakorlás őszinteségét és tisztaságát, amit az iskolánkban musotokunak hívunk. Cél, nyereség és tárgy nélkül. Bár ő nem használja ezt a szót, ez nem számít, mert végül is kizárólag erről beszél." (Myóken szerzetes)

„Ha meg akarod érteni a szútrákat vagy a Buddha tanítását, de nem játékszerként, hanem a holdra mutató ujjként, akkor teljes odaadással ugorj a csendbe és a létezés határtalanságába. Engedd, hogy a tanítás áthatoljon a bőrödön, az izmaidon és a csontjaidon! Csak ekkor kaphatsz útmutatást...

„...Csak ekkor kaphatsz útmutatást arról, hogy hol van az igazi hold, milyen az igazi hold. Ne várj el túl sokat a szent iratok és szavak olvasásától! Ne beszélj a felsőbb- vagy alsóbbrendűségükről! Mindössze annyit kell tenned, hogy teljes odaadással tanulmányozod a szent iratokat, s beleugorsz a csendbe és a létezés határtalanságába. Ekkor a szent iratok fénnyé lesznek, és a segítségükkel rengeteg dolgot megláthatsz a sötétben. Bármi legyen is az – nemcsak a zazen vagy a buddhista iratok, hanem a sport, a zene vagy bármi más –, ha teljes őszinteséggel adod neki oda magad, abból sok dolgot tanulhatsz. Mindazonáltal hogyha ezeket a dolgokat teljes mértékben a csend és a létezés határtalanságának alapján fogadod el, kivirágzik az életed szépsége, kivirágzik a létezés szépsége. Ez a megértés tökéletesen túl van az emberi gondolkodáson.”

2500 éve a buddhizmus azt tanítja, hogy mindenki Buddha – természete szerint megvilágosodott, semmilyen hiányt nem szenvedő lény. Ettől persze továbbra is fennáll a kérdés, hogyan tapasztalhatjuk meg ezt az igazságot az életünkben. Dainin Katagiri ebben a könyvben arra mutat rá, hogy a megvilágosodás itt és most van, a mindennapi életünkben. A gyakorlás hittelessége azon múlik, hogy őszinte odaadással éljük-e meg életünk minden egyes pillanatát. Az ülő meditáció zen gyakorlása (zazen) pontosan emiatt nem egy eszköz a cél eléréséhez, hanem maga a megvilágosodás.

Dainin Katigiri ( 1928 -1990 )

A Japánban, Oszakában született Dainin Katagiri a szótó zen iskola kiváló tanítója, rósija volt. Munkásságával és az amerikai Minnesota Zen Meditation Center megalapításával jelentős szerepet vállalt az eredeti zen szellem nyugati megismertetésében.
Katagiri rósi fiatal korában a japán Eiheidzsi-kolostorban gyakorolt három éven keresztül Eko Hasimoto rósi irányítása alatt. Emellett tanulmányokat folytatott a Komazawa Egyetemen is. 1963-ban zen szerzetesként az Egyesült Államokba ment a Los Angeles-i Zenshuji Soto Zen Missionbe, majd később a San Francisco Zen Centerbe, ahol Sunrjú Szuzuki rósi segítője és munkatársa lett, egészen annak 1971-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően alapította meg minneapolisi zen központját, a Minnesota Zen Meditation Centert, melynek ő lett az első apátja. 1984-től két évig átmenetileg a San Francisco Zen Center apátja is volt. Tanítványai időközben jelentős nyugati buddhista vezetők lettek. Két jelentős hatású könyve a Visszatérés a csendhez (Returning to silence) és a Mondanod kell valamit (You have to say something).

Amikor kinyílt Ázsia kapuja

Hopp Ferenc utazásai és kincsei

Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

2008. június 21. – 2009. november 29.

A vágy, hogy új embereket, új helyeket ismerjünk meg, egyidős az emberiséggel. Mindegy, hogy belföldre vagy külföldre utazunk, vonaton, biciklin, lóháton vagy gyalog vágunk neki, de útra kelünk, mert az utazás létszükséglet. Hopp Ferenc, aki öt föld körüli útján számos távoli, egzotikus helyre jutott el, a 19. század egyik legnagyobb utazója volt. A Múzeum új, minden eddiginél látványosabb, interaktív kiállítása a világutazó, műgyűjtő, mecénás, fotográfus és nem utolsó sorban múzeumalapító kalandos életét idézi meg. Immár 89 éve, hogy Hopp Ferenc végrendeletében keleti gyűjteményét az államra hagyta. Ez a kezdeti 4000 darab volt az alapja a mára már 23000 tárgyat számláló kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti gyűjteménynek. A kiállításon Hopp Ferenc legszebb 650 úti emlékét mutatjuk be, megelevenítjük a keleti bazárok hangulatát, a 19. századi Indiát, Délkelet Ázsiát, Kínát és Japánt. Nem hiányozhatnak az utazást megörökítő régi fotográfiák és fényképezőgépek sem, peregnek majd a korban oly népszerű sztereo-felvételek, s hallhatók lesznek Hopp útileveleinek legjellemzőbb részletei is.

Hopp Ferenc, a múzeumalapító

Hopp Ferenc 1833-ban a morvaországi Fulneken született. 13 évesen Calderoni István, a jóhírű pesti optikus üzletébe szegődött el látszerésztanulónak. Tehetsége és szorgalma hamar megmutatkozott. Olyannyira, hogy később Calderoni társtulajdonosává, majd az üzlet vezetőjévé lépett elő. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés a Calderoni és Társa céget is felemelte, az optikai cikkek, fényképezőgépek mellett, tanszerek, földrajzi eszközök forgalmazásával is foglalkoztak. A 19. század végén a közlekedési viszonyok javulásával egyre nagyobb divat lett az utazás, mind többen indultak világ körüli útra. Hopp Ferenc gazdag üzletemberként ötször utazta körül a Földet 1882 és 1914 között. Végrendeletében négyezer darabos keleti gyűjteményét és villáját a magyar államra hagyta, hogy abban keleti múzeum állíttassék. Gyűjteménye lett a budapesti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeinek (japán, kínai, indiai és délkelet-ázsiai) alapja.

Kelet szerelmese

A 19. század végén, a Távol-Keletre induló hajóutak első állomása az egyiptomi Szuezi-csatorna kikötője, Port Said volt. A bazárokban pedig már meg lehetett kapni a Közel- és Távol-Kelet mindenféle kincsét. Kiállításunk egy közel-keleti bazár bemutatásával emlékeztet Port Saidra, ahol Hopp világkörüli útjai során háromszor (1882, 1905, 1913) is megfordult.

Indiába első világkörüli útján 1882-ben látogatott el. Az itt vásárolt tárgyai (miniatúrák, kerámiák, kasmíri lakkok, márvány dísztárgyak, ékszerek stb.) élményeit, tapasztalatait illusztrálják. E sokszínű ország öltözködése bizonyosan rabul ejtette. A kiállításon többek között a hagyományos indiai női viseletet, a szárit is bemutatjuk.

Hopp Ferenc kétszer fordult meg Délkelet-Ázsia országaiban. Az első (1882. szeptember 3.- 1883. augusztus 20.) és az ötödik (1913. november 7.- 1914. július 25.) világkörüli útja során bejárta többek között Indonéziát, Malajziát, Burmát, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket is. A vallási témájú tárgyak mellett, délkelet-ázsiai országokban vásárolt anyag nagy részét a finoman megmunkált ékszerek és hétköznapi, használati tárgyak alkotják.

A gyűjtemény 1200 kínai tárgyának javát világkörüli utazásai során 1883 és 1914 között vásárolta. Három alkalommal lépett a Mennyei Birodalom földjére. Elsősorban távol-keleti emléktárgyakat és iparművészeti remekeket szerzett be. Hopp Ferenc érzékeny szemmel mérte fel és vásárolta a különösen nemes anyagú kínai tárgyak sorozatait, ezt hűen bizonyítják a kiállított drágakőfaragványok, tubákos flakonok, rekeszzománcok, kínai lakktárgyak és ékszerek is.

Hopp Ferenc japán gyűjteménye halálakor közel 2000 tárgyat számlált, melyek között számos emléktárgy is helyet kapott. A legszebb darabok nagy része a 18-19. századból származott, ezek a lakktárgyak, inrók, necukék, okimonók, kardok és kardtartozékok, a bronztárgyak és a kerámiák változatos és igényesen megmunkált darabjai, melyek közül a legkvalitásosabb darabokat mutatjuk be.

Aki „lefotografálta az egész világot”

Az egykor a Váci utca és a Deák Ferenc utca sarkán álló nevezetes Calderoni Opticus üzletet 1864-ben vette át Hopp Ferenc, amely hamarosan a legjobban felszerelt budapesti fényképészeti szaküzletté nőtte ki magát, még a híres Ázsia-kutató, Stein Aurél is vásárolt itt fényképezőgépet. Hopp egyre gyakoribb utazásai alkalmával rendszeresen kezdett fényképezni, felvételeit számos nagy sikerű előadáson és kiállításokon mutatta be; a tiszteletére 1895-ben kiadott Jubileumi album szerint „lefotografálta az egész világot”. Hatalmas fénykép-gyűjteményének nagy része sajnos elpusztult. Kiállításunkon a századforduló környékén használt, különféle fényképezőgépeket, sztereo-fényképezőgépeket, sztereoszkópot, valamint diatartó dobozokat és a hozzájuk tartozó üvegdiákat mutatunk be az Országos Műszaki Múzeum és a Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteményéből.

Az installáció és a látvány lényeges elemét alkotja a Hopp Ferenc utazásait interaktív módon nyomon követő szoftver, amely egy világtérképen folyamatosan kirajzolja az adott útszakaszt és felkínálja az adott állomáshoz társított képi dokumentumokat. Ezzel párhuzamosan a látogató az egykori utazás helyszíneit a Google Earth segítségével 21. századi távlatból is szemlélheti.