B. Szabó János: A TATÁRJÁRÁS - A MONGOL HÓDÍTÁS ÉS MAGYARORSZÁG

A Tudástár sorozat "A mohácsi csata" című nagysikerű könyvének szerzője, B. Szabó János hadtörténész újabb munkájában ezúttal a 13. századba, a tatárjárás korszakába kalauzolja el az olvasót. A könyv az 1241-1242. évi magyarországi események ismertetésén túl választ keres arra a kérdésre is, hogy miért hívjuk tatárjárásnak a mongol inváziót, hogyan kerültek a mongol hadak Ázsia szívéből Magyarországra, miként sikerülhetett nekik meghódítani egész Kelet-Európát. Mindennek tükrében újszerű válaszok születtek azokra a sokszor tárgyalt felvetésekre is, hogy lehetett-e esélye a sikeres ellenállásnak Magyarországon, IV. Bélát, illetve az ország belpolitikai feszültségeit okolhatjuk-e a kudarcokért. Végül a Nagy Mongol Birodalom és a Magyar Királyság további kapcsolatait is felvázolva, a könyv magyarázatot keres arra is, hogy a magyarság miként kerülhette el a kelet-európai népek jelentős részét "eltüntető" vagy átformáló mongol hódítás legsúlyosabb következményeit.

Sári László: A HIMALÁJA ARCA - ÁZSIÁRÓL ÉS A VÉGTELENSÉGRŐL

Ázsia ma már a világ közepe. A Kelet felé fordulás sohasem tapasztalt méreteket ölt Nyugaton. Utazók milliói tódulnak távoli tájaira, a nyugati világ lakói manapság errefelé keresik szellemi és érzelmi megújulásuk forrásait. Mit adhat e táj az idelátogatóknak? Mit adhatnak a nagy múltú ázsiai kultúrák a komolyan érdeklődőknek?

A kötet ismert tibetológus szerzőjével utazgatva a Himalájában, többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ: Az utazás során indiai és nepáli kolostorok kapui nyílnak meg előttünk, odabent a szerzetesi élet hétköznapi és ünnepi pillanatai válnak láthatóvá. Feltűnnek a tibeti buddhizmus és a hindu mitológia isteni hősei is, akik életük történeteivel világítják meg nekünk Ázsia szellemiségének legjellemzőbb vonásait.
.
A kötet első részének (A Himalája arca) szereplői: a szépséges hegyek és völgyek, s e vidék különös lakói után, a második részben (Ázsiáról és a végtelenségről) az ázsiai gondolkodás sajátosságaival találkozunk. A figyelmes nyugati utazó erről a tájról a végtelenség élményével térhet haza. Talán ez az élmény lesz számunkra Kelet legértékesebb ajándéka.

Karen Armstrong: BUDDHA

A buddhista írások hűen követik Buddha tanításait, de kevés adattal szolgálnak életéről és személyéről. A történelmi bizonyítékok szűkössége miatt a tudósok sokáig azon az állásponton voltak, hogy Buddha nem is volt történelmi személy. A modern kutatók azonban úgy tartják, hogy bár a buddhista írásokban kevés "szent és igaz" olvasható Buddha életéről, mégis biztosak lehetünk abban, hogy Sziddhártha Gautama valóban élt.
Karen Armstrong történelmileg hiteles életrajzot írt Buddháról. A könyv nyomon követi Sziddhártha életét, spirituális útkeresését és megvilágosodását, miközben áttekinthető képet kapunk a buddhizmus különböző irányzatainak kialakulásáról és Buddha korának történelmi eseményeiről. Miután Gautama teljes belső átalakuláson ment keresztül, sebezhetetlenné vált az élet szenvedéseivel szemben. Ekképpen vált Buddhává, azaz Megvilágosodottá.

Stein Aurél: HOMOKBA TEMETETT VÁROSOK
(Életműkiadás I. kötete )

Stein Aurél száz év után először megjelenő klasszikus művében India és Pakisztán égbetörő hegyein át a Szaharánál sokszorta szárazabb belső-ázsiai homoktengerbe, a titokzatos Takla-Makán sivatagba vezeti olvasóit, ahol szerzőnk a Selyemút legendás „elsüllyedt” városainak nyomába ered. A könyv nemcsak a tudós orientalista első nagy expedíciójának hiteles krónikája, de élvezetes stílusban megírt „szellemi kalandtúra” Belső-Ázsia történelmébe és művelődéstörténetébe; sőt mi több: egy bűntény izgalmas nyomozásának története is.

A kötet az öt részesre tervezett életműkiadás első kötete. 2007. második félévében várható a Romvárosok Ázsia szívében című mű.

AUSSTELLUNG GEHEIMNISVOLLES TIBET
27. 04. - 28. 10. 2007, Schloss Halbturn

Wohl kein anderes Land hat Jahrhunderte hindurch die Phantasie und Sehnsucht so vieler Menschen im Westen erregt, wie das "Geheimnisvolle Tibet". Das "Dach der Welt", lange Zeit verborgen hinter den schneebedeckten Gipfeln des Himalaya, war schon immer ein ganz besonderes Land. Ein Land ungestümer Lebenskraft und jahrtausende alter Kultur, in allen Bereichen von magisch-religiösen Vorstellungen geprägt. Dieses archaische Weltbild wurde zur unerschöpflichen Quelle der Vielfalt und Pracht sakraler tibetischer Kunst.

Zur Ausstellung

Dieser Reichtum an schöpferischer Kraft einer heute akut bedrohten Kultur wird in unserer faszinierenden Erlebnis-Ausstellung mit allen Sinnen erfahrbar. Ein breites Spektrum von über 500 Exponaten aus bedeutenden europäischen Museen und Privatsammlungen, nebst großformatigen Panoramafotos bekannter Tibet-Experten, vermitteln tiefe Einblicke in die tibetische Lebenswelt. Eine "Schatzkammer tibetischer Kunst", in der die wertvollsten Exponater der Ausstellung gezeigt werden, macht deutlich, dass die kostbaren, oft vergoldeten Götterfiguren und Ritualobjekte des tibetischen Buddhismus zu den bedeutensten Kunst- und Kulturschöpfungen der Menschheit zählen.

Tibetische Medizin

"Soba rigpa", das Wissen vom Heilen nennen die Tibeter ihre altbewährte Medizin-Tradition, eines der ältesten ganzheitlichen Heilsysteme der Welt.

Ausdrucksstarke Medizin-Thangkas, seltene chirurgische Instrumente und kostbare Apotheken-Schränke aus alten tibetischen Klöstern, ergänzt durch ausführliche Texttafeln, erlauben einen tiefen Einblick in die traditionelle tibetische Heilkunst.

Sakrale Kunst

Die Tibeter betrachten ihre Werke sakraler Kunst als wertvolles Fenster, durch das man in eine andere Wirklichkeit - eine erleuchtete Dimension - Einblick nehmen kann. Das Pantheon des Buddhismus, mit seinen zahlreichen Buddhas und Bodhisattvas, findet seinen Ausdruck in kunstvoll gestalteten Bronze-Skulpturen und in farbenprächtigen Meditationsbildern, den Thangkas. Besonders eindrucksvoll und von tiefer Symbolik durchdrungen ist die Vielzahl der ausgestellten Kult- und Ritualobjekte des tantrischen Buddhismus.

Tibetische Schrift- und Buchkultur

Allem Geschriebenen, besonders den heiligen Schriften des Buddhismus, wurde in Tibet stets höchste Ehrerbietung entgegen gebracht. Die länglichen Manuskripte oder Druckseiten wurden in gelbe Seide gewickelt und zwischen oft reich beschnitzten hölzernen Buchdeckeln in den großen Klosterbibliotheken aufbewahrt. Da heute leider ein Großteil des alten tibetischen Schrifttums zerstört oder verloren gegangen ist, gehören die gezeigten Manuskripte und reich geschmückten Buchdeckel zu den seltensten und kostbarsten Exponate dieser Ausstellung.

Tibetischer Schmuck

Im lebhaften Kontrast zur unendlichen Weite und Kargheit des tibetischen Hochlandes, stehen Vielfalt und Reichtum des tibetischen Schmucks. Der gezeigte, aufwendig mit Korallen und Türkisen besetzte Haar- und Ohrschmuck war sowohl bei tibetischen Frauen, als auch Männern hoch geschätzt.
Besonderes Augenmerk legt die Schmuck-Kollektion dieser Ausstellung auf den faszinierenden Formenreichtum tibetischer Amulett-Behälter, in Tibet als G´au bezeichnet.

Feste in Tibet

Bei den fröhlichen Festen im tibetischen Jahreskreis findet die ursprüngliche Lebensfreude der Tibeter ihren vitalen Ausdruck. Besonders aufwendig werden seit jeher die buddhistischen Tempelfeste mit ihren prunkvollen Umzügen und Maskentänzen gefeiert. Die ausgestellten Musikinstrumente, Masken und Cham-Tanzfiguren legen ein beredtes Zeugnis ab, für die Prachtentfaltung des tibetischen Buddhismus und die tiefe Religiosität der Tibeter.

Astrologie, Magie und Orakel

In weiteren opulent gestalteten Themenräumen werden so wichtige Aspekte des tibetischen Alltagserlebens, wie Astrologie, Magie und Orakelmethoden ebenso vorgestellt, wie die urtibetische Institution der Kuten oder Trance-Orakel, bis hin zum "Tibetischen Staatsorakel".

Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában

"Ha éhes vagy, egyél, ha szomjas vagy, igyál, ha álmos vagy, feküdj le! A folyótól pedig ne akarj mást, csak hogy folyó legyen, a hegytől pedig, hogy hegy!"
"Hol keresnéd inkább a Tanítást? Miben? A szavak erdejében? A könyvek betűiben? Nem tanácsolom. Maga az egyszerű, köznapi élet az út. Maga az egyszerű köznapi élet a Tanítás."
Íme, kettő Lin-csi buddhista szerzetes tanításai közül, amelyek szépen példázzák, hogy a buddhista szellemiség hogyan "szűrődik át" Lin-csi apát excentrikus személyiségén. Ő a kínai buddhizmus egyik különleges figurája, aki „ha nem állt volna buddhista szerzetesnek, bizonyára rablóvezér lett volna belőle" mondja róla egy korabeli életrajzírója.
Mivel szolgált rá különleges hírnevére Lin-csi apát a saját korában, s mivel az iránta évszázadok múlva sem nyugvó kíváncsiságra napjainkban? Mit tudott ő, amit mások nem tudtak? Tudta a buddhista gondolkodás három szilárd tézisét, azt, hogy a világon minden állandó mozgásban, átalakulásban van, hogy emiatt minden átmeneti, ezért érzékszerveink számára megismerhetetlen, s hogy ha ez így van a világ lényegében rossz, lakhatatlan és szenvedésekkel van teli. A harmadik tézis az első kettőből következik: a világ "illúzióvilág", mert benne semmi sem azonos önmagával.
Ismerte Lin-csi a világi hívekre vonatkozó öt fő erényt: Ne olts ki se emberi, se állati életet!; Ne lopj!; Ne hazudj!; Tartózkodj a házasságtöréstől és a részegítő italok fogyasztásától! Természetesen jól ismerte a szerzetesekre vonatkozó további szabályokat is. Ezen a körülbelül tucatnyi szabályon kívül azonban semmi más nem szabályozta a szerzetesek és a hívek gondolkodásmódját s életvezetési gyakorlatát: mindenki olyan utat keresett és választott a megvilágosodáshoz végső soron ahhoz, hogy ő maga is Buddhává váljon, amilyet akart. Így jött létre az a számtalan iskola és irányzat, amelyeknek egyike - később a legfontosabbá váló - a csan buddhista irányzat. Ennek az iskolának volt nagy tekintélyű mestere Lin-csi apát úgy 1100 éve Kínában, a Huo-to folyó partján.
Hírnevét annak köszönhette, hogy elvetette azokat az évszázados hagyományokat, amelyek nem következtek egyenesen a buddhizmus alapszabályaiból. Afféle forradalmár volt, vallásreformer, mint a keresztény művelődési körben Luther vagy Kálvin. Csakhogy Lin-csit - buddhisták vagyunk, ugyebár? - ellenfelei nem támadták, inkább tisztelettel tekintettek rá, hiszen különcködő magatartása mögött valamilyen misztikus erőt sejtettek.
A csan-hívek szemében nem volt szentség, tekintély és szabály: csupán erőfeszítés nélküli önmegvalósítás és önmegváltás létezik, az is annyiféle, ahányan vagyunk. Lin-csi reggeli beszélgetéseinek példázatai ezekben a gondolatokban gyökereznek. Ha kellő empátiával olvassuk Lin-csit, aki mintha nemcsak szerzeteseihez szólna, hanem hozzánk, a második évezred végi fáradt nyugati földlakókhoz is, nemcsak a buddhista gondolkodás lényegét érthetjük meg, hanem talán könnyebbé válhatnak korunk és személyes életünk terhei is. Miközben a beszélgetések az élet legsúlyosabb kérdéseit vetik fel, az apát könnyed stílusán és humorán, a szerzeteseknek kiosztott pofonjain és a szalmakutyaság elleni érvelésein akár jól is mulathatunk. (Élet és Tudomány, Mezei Károly)

Az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt Sári László Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában című kötete. A szerző a könyv beszélgetéseit hétről hétre felolvasta a Magyar Rádió Reggeli krónika című műsorában. Előadásában a régi nagy sikerű beszélgetések és Az ifjú lin-csi vándorlásai című új kötet történetei most együtt hallhatóak.

Tartalom:

CD1

Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorlában

A szerző élőbeszéde
„Csakis könnyedén" „Beköltözött egy nagyfa odvába"
„Nézzétek meg jól a pogácsát!" „Mi ez itt? Élet vagy halál?"
„Utálatos, ronda állat a test!" „Buddhává válnak - ha akarnak"
„Látod már az utat?" „Nekem éppenséggel a talpamban van"
„A lélek tehát tökéletes" „Azt csináltok, amit akartok!"
„Sarkában a halál" „Maga a köznapi élet a Tanítás"

CD2

„Gyakran visel koldus gúnyát" „Ki vagyok én?"
„Ne sok pénzed legyen, hanem elég" „Hevítettem, merítettem, formáztam"
„A helyes tudás önmagáért van" „A nem helyes tudás a haszonért van"
„Ez volt Lin-csi legszomorúbb tanítása" „Különösen a négysarkú tétel érdekel!"
„A lelekre túl sok anyagi rakódott már" „Kiönti a teafőzőből a teát"
„A rizst válogasd szét ügyesen!" „Fontos nekünk a buddhaság?"
„Menjetek, szerzetesek! Menjetek tovább!" A szerző búcsúbeszéde

CD3

Az ifjú Lin-csi vándorlásai

A szerző élőbeszéde „Semmi sem az, aminek mutatja magát"
„Az erőfeszítés nélküli alvás művészete" „Örökre mégsem költözhetsz hozzánk"
„E népes, néma sereg itt mit csinál?" „Sem az égi, sem a földi világból való"
„Ő a mozdulatlan mozgató!" „A királylányt neked szánnám"
„Folyvást alkot, s dicséri művét és magát" „A királylány már várja önt, uram!"

CD4

„Mi ez a nagy nyugtalanság, törekvés?" „Jádekertem az égi csodák közt is ritkaság"
„Engem az érdekel, ami túl van ezen” „Nem követhetjük egymás útjait"
„A cél tehát az erő" ,,Vissza a szívbe, jobban rátalálsz ott!"
„Ott a helye! Ott a helye!" „Ennyire összeér a Föld és az Ég";
„Ti menjetek! A Föld útjai várnak!" A szerző búcsúbeszéde