Stein Aurél, a világhírű keletkutató és régész második magyar nyelven megjelent könyvében ismét a Homokba temetett városok titokzatos vidékére vezeti el az olvasót. A Romvárosok Ázsia sivatagjaiban olyan útleírás, mely nemcsak a tudós második belső-ázsiai expedícióját meséli el érdekfeszítő formában, de pontos képet kapunk az ősi Selyemút egykori lakóiról, a buddhizmus terjedéséről és művészetéről vagy akár a kalandvágyó velencei: Marco Polo viszontagságairól. Egy elfalazott titkos könyvtár körüli bonyodalmak pedig kalandregénybe illő részletekkel gazdagítják ezt a különleges világba betekintést engedő klasszikus művet. A Romvárosok Ázsia sivatagjaiban 94 éve jelent meg utoljára Magyarországon s ma már antikvár példányai is csak nagyritkán tűnnek fel. Új kiadása a szerző teljes, magyarul megjelent életművét kiadni szándékozó sorozat második kötete, melynek felfrissített szövegéhez új mutató is készült. Számos – a szerző által készített – fotó és térkép teszik a művet még élvezhetőbbé és használhatóbbá, nemcsak a szaktudósok szűk táborának, de a szélesebb olvasóközönségnek is. A sorozat korábban megjelent kötetete:
Homokba temetett városok
Stein Aurél száz év után először megjelenő klasszikus művében India és Pakisztán égbetörő hegyein át a Szaharánál sokszorta szárazabb belső-ázsiai homoktengerbe, a titokzatos Takla-Makán sivatagba vezeti olvasóit, ahol szerzőnk a Selyemút legendás „elsüllyedt” városainak nyomába ered. A könyv nemcsak a tudós orientalista első nagy expedíciójának hiteles krónikája, de élvezetes stílusban megírt „szellemi kalandtúra” Belső-Ázsia történelmébe és művelődéstörténetébe; sőt mi több: egy bűntény izgalmas nyomozásának története is.
"Tested ízes húsú barack" A 6. dalai láma és a nők - Dr.Sári László keletkutató, író előadása -
"Kezdetben a földi világ minden művét a férfi írta. A hitet, a filozófiát, a történelmet. Ő találta föl a művészeteket, a tudományt. Sokan állítják, hogy minderre semmi szükség. A férfi csak kínjában, tehetetlenségében tette, mert nem találta a nőt. A sajátos asszonyi létezésmód erősen különbözik a férfilét ontológiájától. Lám, a nő hiánya teremtette az egész ún. emberi civilizációt. A vágy és a keresés fájdalmas játéka ölt benne testet. Minden a nő miatt van."
"Hol keresnéd inkább a Tanítást? Miben? A szavak erdejében? A könyvek betűiben? Nem tanácsolom. Maga az egyszerű, köznapi élet az út. Maga az egyszerű köznapi élet a Tanítás."
Magyar–tibeti szakon végeztem az ELTE-n. Kutatási területem a buddhista filozófia és a tibeti irodalom, elsősorban a tibeti vers. Doktori disszertációmat a tibeti verselmélet kérdéseiből írtam. Publikációimban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit vizsgálom.
1975 óta tudományos ismeretterjesztő műsorokat szerkesztek a Magyar Rádióban. 1992-től a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségének vezető szerkesztője vagyok. Több egyetem és főiskola előadója.
Munkáimból:
-Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában (Magyar Könyvklub, 1999, Írás Kiadó 2004)
-Az ifjú Lin-csi vándorlásai (Írás Kiadó, 2004)
-Lelked szélfútta madártoll, Cangjang Gjaco, a 6. dalai láma szerelmes versei (műfordítás, Írás Kiadó, 1999)
-Út a nyugalomhoz – Mindennapi tűnődések, Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma írásaiból (fordítás, Írás Kiadó, 2001)
-Beszélgetések a Kelet kapujában (Molnár Dániellel, Magyar Könyvklub, 2003)
-Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában
-Az ifjú Lin-csi vándorlásai (hangoskönyv, Kelet Kiadó, 2007)
-A Himalája arca – Ázsiáról és a végtelenségről
Díjak:
József Attila-díj ( 2011 )